Ezek szerint türelmes ember vagyok. 7-8  éve foglalkozom aktívan ezzel a politika nevű hajcihővel. Elkezdtem a narancssárga bandával, meggyőződésből, világnézeti okokból, és a kommunisták iránti undorból. Még nem is váltottam klubot, sőt nem is terveztem (manapság nem ez a divat), jó nekem itt. Erős véleményem volt mindig is a dolgokról, de sohase írtam le, most viszont elkezdem papírra vetni gondolataimat, mert eddig bírtam, hogy minden útszéli suttyó leírhassa a saját retardált véleményét a kuruc.info-ra, és a hasonló szittyamagyar szövetségek szánalmas honlapjaira.

Furcsa lehet a világ az ő szemükkel.
Olyan ez a világ, ahol ők az elnyomott zsenik. Az elnyomott az még talán stimmelne is. Valószínűleg ezek a szittya tollnokok voltak az osztály kreténjei, ők sohasem jártak el a sulibuliba, a lányok feléjük sem néztek, és alkalom adtán néha rávertek párat a nagyobbak ha kinyitották a szájukat. Kialakult bennük a gyűlölet a normális emberek felé. Talán elmentek egy félig újfasiszta koncertre, találkoztak a többi megnyomorodott hazafival, és lett belőlük egy közösség. Ezzel nem is lenne baj, idővel ezt kinövik emberek...

Csakhát az elmúlt évek politikai válsága rányomta a szélsőségekre is a bélyegét. Az utóbbi 8 évben kijutott az országnak politikai-, társadalmi-, valamint gazdasági válságból bőven. És van egy ilyen történelmi tézis, hogy minden, az országot sújtó komolyabb válság, a helyi szélsőségesek megerősödésével jár. Ez így van, mióta világ a világ, a rómaiaktól, a cromwell-i protektorátuson, valamint a jakobinus diktatúrán át, egészen a bolsevik, és a fasiszta randalírozásokig. Ennek egyetlen megoldása, hogy kerüljük el a válságot, ami jóvicc, de máshogy nem megy.
Tehát megerősödtek a szélsőségek. Baloldalon a szélsőségek is ott vannak az mszp-ben, úgyhogy az nem volt nagy bumm. Viszont jobb oldal szélén számomra is meglepetést tudtak okozni a "hazafiak".

A fentebb említett kis szélsőjobbos gnóm közösség nagyra duzzadt, és jópár kilátástalan, a válságban megrokkant, a falkaszellemre hajlamos honpolgárt maga mellé tudott állítani. Csakhogy még véletlenül se legyen egységes a magyarság ebben az ínséges időben. Mert erről hirtelen minden árpádsávot lengető primkó hülye elfeledkezik, hogy ha már a nép nevében kiáltanak mindent, akkor nem ártana ha a nép is ott lenne mögöttük, de ne szaladjunk előre, lesz még idő beszélni ezekről is! Tehát ott tartunk, hogy ők vannak, többen vannak, mint azt akárki is gondolta volna 3-4 évvel ezelőtt.

A probléma nem is az, hogy ők vannak, ahol vannak, még talán az is beleférne, hogy ennyien vannak. Én a demokrácia híve vagyok, nem értek egyet velük, de alapesetben a végletekig kiállnék, hogy elmondhassák a véleményüket. Hangsúlyozom alapesetben! Ez azt jelenti, hogy kulturált stílusban, a másik jogait nem korlátozva, a 21. század politikai normáihoz igazodva bárki szabadon gondolkozhat, véleményezhet dolgokat. De náluk nem így megy a történet...

Megérne az is egy misét, hogy az 5-6 éve, még az ELTE-BTK-n összeverődött, pár radikálisabban gondolkodó, eredetileg nem tökhülye srác által megalapított mozgalomból, pár év alatt hogy lett ez ami most van? Ilyen infrastruktúrával, ennyi médiafelülettel, ekkora költségvetéssel (ami sokkal nagyobb mint bárki gondolná, de soha se fogja senki megtudni mekkora, mert nekik valahogy sose kell elszámolni a zsetonnal)? Majd ezt is feszegetjük, hiába, téma van elég.

Ami engem igazán zavar, az a stílus. Ez a kihaénnem felfogás, kemények vagyunk, mi arcul köpünk mindenkit, legyen az akár egy sikeres, feddhetetlen debreceni polgármester, mindegy kap hideget-meleget, mert megtehetjük. Az, hogy az mszp-szdsz-mdf frankó kis csoport megkapja a maga savazását, az rendben van, az elmúlt 20 évben megannyi svindlerség történt, megannyi posztjára alkalmatlan ember volt, nyílván ezeken javítani kell. Ez az első feladat, de ehhez úgy hiszem nem szükséges mindenkit lezsidózni, minden áldott politikai szereplőről (akik ugyebár nem mi vagyunk feddhetetlen jobbikos propagandisták) behazudni, hogy hülye, megátalkodott, és amúgy is a rokonai tuti hogy gazemberek. Egy kis kultúrába nem halt bele még senki.

És így jutottunk el egészen odáig, hogy zsidesz. Ezt a kifejezést még a gengszterváltás környékén használták a komcsik, és az akkoriban sem nagy pajtásviszonyban lévő szadeszesek. Bár római katolikus vallású vagyok, amit nem gyakorlok, de én szívesen vállalom ilyen körülmények között, hogy zsideszes vagyok. Mert itt már rég nem az emberek származása, vagy éppen vallása miatt van lezsidózva akárki is...

2010-ben, Európa szívében, Szent István, Hunyadi Mátyás, Rákócziék, Széchenyi, és Ady Endre (nyílván még sokakat felsorolhattam volna) országában, mindenki aki normálisan képes gondolkodni, és csípőből nem náci, az le van zsidózva. Sikerült idáig eljutni. És aki a jobb oldalon demokratán gondolkodik az meg zsideszes. Hát akkor én tényleg zsideszes vagyok...

És akkor én hozzáfogok, hogy lehetőleg napról-napra átnézzem demokrata szemüvegen keresztül a jobbikos történéseket, megnyilvánulásokat.