Íme a levél, ami feldobta a szombatomat. Méghozzá azért, mert rengeteg gondolat a Zsoca leveléből, már az én fejemben is megfordult, de ha a tótágast állok, akkor se tudnám így összeszedni.
Tehát ez az irritatív, sunyifejű Zázrivecz Gábor (mivel ez az igazi neve, ezen a néven is érettségizett) kapott egy nyílt levelet. Epekedve várom, hogy válaszként mit tud fröcsögni rá.

"Szervusz, Gábor!

Olvasom a Jobbik szórólapján az írást: „Húsz évet a húsz évért” (természetesen „a nép nevében”, a világ legnagyobb hülyeségeit és gazemberségeit mindig a nép nevében mondták és tették…).

Szóval olvasom, hogy húsz évet a húsz évért. Jó ez a szlogen, tényleg jó, ugyanis nem kell rajta gondolkodni. Azonnal megérti még a legutolsó, frusztrált seggfej is. Olvasom, és megfogalmazódik bennem az első kérdés.

Gábor, ha az elmúlt húsz évben csupa egyforma gazember irányította az országot, s ezért mindegyik húsz évet érdemel, akkor te miért léptél be 2002-ben Orbán Viktor polgári körébe? Mert beléptél, ugye, Gábor? Hát az MSZP is mindig erről beszél, ez az ő „bizonyítékuk” arra, hogy a Jobbik Orbán Viktor keze munkája. Mert úgy van ez, hogy az MSZP mindenképpen rátok akar tolni bennünket kínjában, ti meg mindenképpen az MSZP-re akartok tolni bennünket éhségetekben, s lám, máris ki van jelölve a tér, ahol az MSZP és a Jobbik összeér… S ez a tér nem a végtelen – egy fenét! Ez a tér az ostobaság, a mély butaság és az aljasság hátsó udvara. Ez van, Gábor…

De vissza eredeti kérdésünkhöz: miért léptél be 2002-ben Orbán Viktorhoz? Erre a kérdésre három lehetséges válasz adható:

– Azért léptél be Orbán Viktor polgári körébe, mert 2002-ben érezted te is, volt négy jó év ebben az országban, négy olyan év, amikor jó volt reggel felkelni, amikor mindnyájan éreztük, hogy elindultunk valamerre; s érezted, hogy rettenetes, ami a választáson történt. S érezted, ha már megtörtént, muszáj tenni valamit, muszáj segíteni, muszáj, hogy Orbán érezze: nincs egyedül.

– Azért léptél be Orbán Viktor polgári körébe, mert 2002-ben te még a „zsideszt” és „Likud Viktort” támogattad. (Ismerős kifejezések, ugye, Gábor? A Kuruc.info testi-lelki nyomorékjainak kifejezései. Különösen a „zsidesz” tetszik, mert ezt régről ismerem. Ezt még a BIT-es komcsik találták ki 1990-ben. Hiába no, a szar sem vész el, csak átalakul…)

Mindenesetre, ha kiderül, hogy 2002-ben még a „zsideszt” támogattad, akkor nagy bajban vagy, Gábor! Akkor fel fog kerülni a Kuruc.info trágyadombjára a címed és a telefonszámod, s a felhívás, hogy verjenek össze téged a bátor fiúk…

– A harmadik lehetséges válasz: akkoriban meggörbült a tér, és csapdába ejtette az időt. Így az 1998 és 2002 közötti időszak nem része annak a bizonyos húsz évnek, amiért a Jobbikon kívül mindenki húsz évet érdemel.

Nincs több lehetséges válasz, Gábor. Ebből kell választanod. Vagy a „húsz évet a húsz évért” egy ócska, primitív kampányduma csupán. S még aljas is, ráadásul.

De hát, nem ez az egyetlen…

Az elmúlt hat-nyolc évben volt minekünk egy baráti társaságunk, a Turul-kör. Ott találkoztunk egy hónapban egyszer néhányan, víg cimborák, aztán beszélgettünk, iszogattunk, olykor valamelyikünk tartott egy előadást, múlattuk az időt. Tagja volt ennek a társaságnak Pörzse Sanyi többek között, és a Losó is, teljes nevén Losonczi Pál, ő most a kampányfőnökötök, ugye, Gábor… Csak azért mesélem ezt most neked, hogy kicsit a dolgok mögé láss. Hogy értsd: nem is olyan régen még egy asztalnál ültünk néhányan, és emberi hangon beszéltünk. Olyan érzése volt az embernek, hogy mi barátok vagyunk, ott, a Turul-körben. Aztán most naponta elolvasom, hogy én (is) szemét, áruló zsideszes tetű vagyok. Egy darabig vártam, talán felhív majd a Losó, hogy „Zsocám, bocs, ezek nem mi vagyunk, ezek nem a mi szavaink, ne hülyéskedj b… meg, hát évek óta egy asztalnál ülünk, eszünk, iszunk… Zsocám, hát téged kértelek meg, hogy elmondhassam a műsorodban, mit csináltak velem Verókék a VI. kerületben. És el is mondhattam. Zsocám, hát az én kocsmámba menekültünk akkor este, amikor ezek a most regnáló gazemberek ránk szabadították a rendőrséget, és alig láttunk a könnygáztól…” De Losó nem hívott fel. Pörzse Sanyi sem hívott fel. Pörzse Sanyi inkább azzal a mondattal kampányol mostanában, hogy „Orbán beült a páncélautójába és elmenekült”. Micsoda egy aljas, hülye mondat! S már a páncélautónál lebukik az egész. Soha nem volt Orbánnak páncélautója. Csak így jobban hangzik, igaz? De a fő baj nem ez. A fő baj, hogy ideje lenne szakítani ezzel a forradalmi romantikával. Mert nem volt itt forradalom. És nem is lehetett volna. Egy olyan országban akartok ti forradalmat csinálni, ahol sztrájk idején a Népszavában toboroznak sztrájktörőket, és egy nap tízezren jelentkeznek? Ugyan már, Gábor. Ráadásul 2006. október 23-át még csak nem is lehetett előre látni. Vége volt a gyűlésnek, a tömeg hazaindult, Gyurcsány meg összeverette a fideszeseket. Te is tudod, én is tudom: így történt. Gyurcsánynak gondja lett volna rá, hogy, mondjuk, lelőjék Orbánt, és gyönyörű temetést rendezett volna neki. Sírt volna a sírnál. És akkor most mi lenne? Semmi sem lenne.

Úgyhogy inkább azon gondolkodj, kinek állt érdekében, hogy az őszödi beszéd miatt kirobbant spontán tüntetés a tévé elleni erőszakos ostromba forduljon? Mert ez a jó kérdés, Gábor! Úgyhogy, mondom, hagyjuk ezt a forradalmi romantikát. Meg aztán, kik is itt a forradalmárok, a szabadságharcosok meg a hazafiak? Azok, akik öten-hatan összevernek egy védekezésre képtelen embert? Gábor, ma az kell a hazafisághoz, hogy öt markos legény összeverjen egy hatvan év körüli, rossz fizikai állapotban lévő embert a garázsban, aztán még a tárcáját is elvegye? Ez a hazafiság és a szabadságharc? Mert lehet Csintalant nem szeretni, még utálni is lehet – de összeverni? Áruld már el, mi a különbség a Csintalant összeverő gyáva szarok és egy falusi öregembert összeverő gyáva cigányok között? Ott belül, a lelkükben és a fejükben mi a különbség? S csak azért kérdezem ezt tőled, mert a „legnépszerűbb” internetes portálotokon ezek a gyáva szarok „hazafiak” meg „szabadságharcosok”. S ha ezek hazafiak és szabadságharcosok, akkor minek nevezzük ’56 hőseit, akik szembeszálltak az akkori világ legerősebb és legkönyörtelenebb hadseregével? Tudom én, hogy romlott a világ, na de ennyit, Gábor? Ha összeverek ötödmagammal egy nekem nem tetsző és védekezésre képtelen öregembert, mindjárt szabadságharcos leszek? Akkor inkább maradok „zsideszes”, Gábor… S még egy apróság: azt nyilatkoztad az EP-választás előtt, hogy a választás után addig fogtok tüntetni, ameddig a kormány el nem takarodik. Gábor, eltelt egy év, kaptatok félmillió szavazatot. A kormány meg a helyén! Hát hol marad a forradalom? Vagy az Orbán dolga? Esetleg rájöttél, hogy kukaborogatással nem lehet bejutni a parlamentbe?

Amúgy, úgy általánosságban is javaslom, olvasgasd a Kuruc.infót. Tanulságos lesz, neked is. A Kuruc.infót olvasgatva személyesen megtapasztalhatja az ember, milyen is a jakobinus és a bolsevik lélek, szellem. Ocsmány, szemét, aljas, hazug és gusztustalan szellem, lélek az. Az összes l’art pour l’art zsidózásával és cigányozásával együtt. Az a hely az, Gábor, ahol „mokkavadászoknak” nevezik a cigányokat lelövöldöző nem is tudom, micsodákat. Ez lenne a tiszta, szép jövő? A „szebb jövőt”? Mert nekem senki ne magyarázzon cigánybűnözésről, senki ne magyarázzon a magyar–zsidó együttélés konfliktusairól, vállaltam ez ügyben konfliktust, eleget. De hogy azok, akik rágyújtják a házat egy cigány családra, aztán a menekülő ötéves gyereket apjával együtt agyonlövik, hősök lennének, vagy „jópofa” „vadászok”… Hát, ebből nem kérek, Gábor. Szerintem te se. Csak most még kell a támogatás. A felület. Most még mindegy. Most még jól jön a „zsideszezés” meg a „húsz évet mindenkinek” hazugsága. Most még remek, ha Morvai Krisztina hazaüzen Brüsszelből, hogy ki mit csináljon a metszett farkincájával. Igaz ugyan, hogy ez a félreérthetetlen és szintúgy l’art pour l’art zsidózás kizárólag az MSZP-nek jó, de kit érdekel, igaz? A „mokkavadászoknak” ez tetszik, és ez a lényeg. (Csak tudnám, Krisztina mióta ilyen kényes a metszett farkincákra…)

Apropó, Morvai Krisztina!

Morvai Krisztinából a Fidesz csinált valakit. Illetve a „zsidesz”, legyünk konzekvensek. Krisztina a mi infrastruktúránkkal és Balog Zoli segítségével csinálta végig amúgy tiszteletre méltó és fontos jogvédő szolgálatát. Balog Zoli segítette őt, vitte ki Brüsszelbe. Krisztina engem kért meg, hogy írjak előszót a könyvéhez. Aztán képviselőként kiment Brüsszelbe, és azt üzente a „zsidesznek”, hogy tegyen végre valamit a 2006. október 23-án összevertek, megalázottak és megnyomorítottak érdekében. Micsoda egyenes, gerinces magatartás, micsoda kiállás… Atyaúristen…

Mindegy, Gábor. Ennek sincs semmi értelme, csak valakinek egyszer azért el kell mondania, nehogy azt higgyétek, félelmetesek vagytok. Vagytok, akik vagytok. (És egy Pősze Lajost sikerült összehoznotok magatoknak az új időknek új dalai jegyében… Szánalmas…)

Vagytok, akik vagytok, Gábor. Vagytok eggyel többen azok közül, akiknek legfontosabb törekvése, hogy Fidesz ne legyen. Ez a törekvés kötötte össze az elmúlt húsz év összes politikai szereplőjét. Volt közöttük küldött ember sok, meg hülye is, sok. Közöttetek van ez is, az is. És nektek sem fog sikerülni.
 

Ui.: Majd elfelejtettem: a keszthelyi Jobbik-főnököt már elvitték a mamájával együtt. Semmi forradalom, semmi szabadságharc! Sima kis lopás… A móri jelöltetek meg rajta van az APEH adóslistáján. S ez a kisebbik baj. Amúgy az a derék ember zöldséges boltot üzemeltetett. Összeszedte és eladta a környékbeli gazdák áruját, őket meg elfelejtette kifizetni. Ez van. És még el sem kezdtétek. Mi lesz húsz év múlva, Gábor? S még egy apróság: tényleg elférne az országban még tíz-húsz millió orosz, ahogy Abasáron mondtad? Mert szerintem nem férne el, Gábor. Se orosz, se más. Maradjunk meg magunknak, ha lehet. Szerinted?